Még kell idő, hogy felfogjam, mit értem el – Gyertyás Róza a Mandinernek

Felfogta már, mekkora fegyvertény a budapesti vb-bronz? 
Teljes egészében még nem, csak lassan tudatosul bennem. Napról napra interjúkra, forgatásokra járok, és a csarnokban is rendre elkap egy-egy gyereksereg aláírásért. Szóval ezek alapján már kezdem megérteni, de a hatalmas örömmámor még nem szippantott be. Szerintem most van az a megnyugvási stádium, hogy elvégeztem a rengeteg munkát, és végre lett értelme, de ahhoz még kell idő, hogy felfogjam, mit értem el. 

Hogyan kezeli a hirtelen jött népszerűséget? 
Nem teherként élem meg. Voltak eredményeim korábban is, de a mostanit azért nem lehet mondjuk egy egyszerű Judo Grand Slam-győzelemhez hasonlítani. Nagyon jó érzés, hogy folyamatosan jönnek oda hozzám a gyerekek, felnőttek, kicsit úgy vagyok vele, hogy én is tudtam nekik adni valamit. Amikor végre megjön az eredmény, az ember azt érzi, hogy az a húsz év kőkemény meló és lemondás, amit belerakott, kezdi megérni. 

Ha a világbajnokság előtt valaki azt mondja, dobogón fog állni, elhitte volna? Főleg az előzmények ismeretében. 
Az Európa-bajnok, világbajnoki bronzérmes Hadfi Dániellel forgattunk még a vb előtt bemutatkozó videókat. Az enyémben van egy jelenet, amikor éppen tömöm a számba a linzert, Dani pedig megkérdi, vajon a vébé után lesz-e majd beleharapós felvételem éremmel is. Azt mondtam, inkább ne is beszéljünk erről, mert ha nem úgy jön ki a lépés, az utólag kínosan venné ki magát. Visszagondolva is azt mondom, a realitás a nyolcba kerülés volt, ez volt az alapelvárásom. Nem gondoltam, hogy ennyire felülteljesítem majd –